Publikációk

Filep Hajnalka – klinikai szakpszichológus

Megjelenések

  • 2019 Terápiás vándorutak, Dinamikus kölcsönhatások a nevelési tanácsadókban folytatott gyermekterápiákban
    Bedő I., Bogár J., Brányi O., Csürös J., Filep H., Kepics Zs., Kocsor J., Korbuly Á.
    Serdülő- és gyerek pszichoterápia folyóirat
  • 2016 „Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből.” című könyv
    (Szerk. Szvatkó A.), tanulmány: „A büdös sün. Egy nem beszélő kislány terápiája.”
  • Bedő I., Béni J. Bogár J., Brányi O., Csürös J., Filep H., Gutai K. 2016
    Mit köszönhetnek a volt nevelési tanácsadók a családterápiának?
    Magyar Családterápiás Egyesület Vándorgyűlése Pécs
  • Balázs A., Bedő I., Béni J., Bogár J., Brányi O., Csürös J., Filep H., 2014
    Bemutatkozik az Óbudai Nevelési Tanácsadó Családterápiás Műhelye”
    Magyar Családterápiás Egyesület XXVIII. Vándorgyűlése Eger
  • Bedő Ilona, Filep Hajnalka, Kocsor Judit, Papp Tímea 2013
    Kiállítás DSZIT-re járó gyerekek rajzaiból (DSZIT-szakmai nap)
  • Bedő Ilona, Bogár Judit, Brányi Olga, Filep Hajnalka, Kocsor Judit. 2010
    Az anya-gyerek terápiák lehetséges helye és szerepe a gyerekpszichoterápiás munkában
    III. Országos Gyermekpszichoterápiás Konferencia
  • Filep Hajnalka 1998
    „A családi kommunikáció egy kódolási rendszerének kidolgozása és alkalmazása”
    Magyar Családterápiás Egyesület XII. Vándorgyűlése
Ismeretterjesztő cikkek

Az alábbi címekre kattintva olvashatóak.

Ajánlók

Ajánlom figyelmébe hamarosan megjelenő….

Mozgás- és élménykeresés,

Mozgás- és élménykeresés, gyermeki felfedezésmód, gyakorlati tanácsok a járvány idején Filep Hajnalka gyermek klinikai szakpszichológus, DSZIT-terapeuta (Lendület Műhely) – 2020.03.19.

Néhány tanácsot, ötletet, útmutatást szeretnék szülők részére megosztani járványveszély idejére.
Sok gyermek és család számára a kényszerű bezártságot, a szenzoros, mozgásos élmények megvonását jelenti, de túlterheléssel is járhat a jelenlegi időszak. Talán még nagyobb kihívás előtt állnak azok a családok, amelyek hiperaktív, szenzoros szabályozási nehézséggel vagy autizmussal élő gyermeket nevelnek. Közös jellemző lehet a taktilis, proprioceptív (saját
testből érkező), vizuális, hang- vagy mozgásos élmények keresése vagy éppen kerülése változó kombinációban, illetve az önszabályozással kapcsolatos nehézségek. Az alábbiakban néhány szempontot szeretnénk összegyűjteni, amelyek minden család számára fontosak lehetnek, hiszen a normál idegrendszeri érést, annak szerveződését is támogatják mindezek a tevékenységek. Tanácsaink a járványveszély idejére:

  • Igyekezzünk a gyermek számára érthető, megnyugtató, de nem túl bonyolult módon tolmácsolni a jelen eseményeket. Amennyiben a szülői és a gyermeki temperamentum hasonló, aktív, mozgékony, az összezártság, a stresszes periódus idején előfordulhat összecsattanás, de talán az összehangolódás esélyét is megadja ez az időszak.
  • Amíg lehet, keressünk szabad mozgást lehetővé tevő kültéri tevékenységet, természetesen a
    járványügyi szabályok betartásával. Fára mászás, folyóparti kavicsdobálás, kirándulás, az erdő-mező élményeinek keresése tartozhat ide.
  • Hiperaktív gyermek esetében különösen fontos lehet a napi ritmus, az alvás-ébrenlét, a tevékenységek rendjének megtartása.
  • Ha a lakásba szorultunk, használjuk fel az ottani lehetőségeket különböző
    mozgástevékenységekre. Ezeket a gyermekek maguktól is felfedezik, de most lehet, hogy szükség lesz az otthon található használati tárgyak még kreatívabb felhasználására. Próbáljunk rácsodálkozni meglevő lehetőségeinkre. A forgószék, otthon található masszírozó vagy
    jógaeszközök, labdák bevethetőek. Tapintós (taktilis) zsákot rakhatunk össze a lakásban
    található különböző felületű tárgyakból, melyeket kitapogatva kell felismerni.
  • Rácsodálkozhatunk az ősi elemekre, a vízzel, a jéggel, a levegővel való játékokra. Lakásban
    talán még a kinetikus homok, a gyurma is bevethető. A fény- és az árnyék, a tükör szintén sok játékra ad lehetőséget.
  • Amennyiben van rá hely, alakítsunk ki a lakásban egy mozgásos sarkot. Szivacs, trambulin,
    nagylabda mind jól hasznosíthatók, és egyben a térhasználatban (talajon való mozgás, talajtól
    való elrugaszkodás, ugrás, forgás) és mozgásfajtában is változatos lehetőségeket nyújtanak.
  • Ajtófélfára, erkélyre felrögzíthető függesztésen cserélhetjük a különböző hintákat, esetleg
    függőágyat, függőszéket. Elsődleges a biztonság.
  • Kertes házban nagyobb a mozgástér. Sokan rendelkeznek kültéri játékokkal. Cseréljük a
    hintákat, más mozgásélményt nyújt egy tányér-, egy fészek- vagy akár egy csepphinta. Kötelekkel,takarókkal gazdagíthatunk egy játékot. Bunkert építhetünk a lakásban vagy a
    kertben.
  • A lakásban a szenzoros túlterhelődés esetére is alakítsunk ki lehetőségeket, főként az ilyen szempontból kifáradással veszélyeztetett gyerekek számára. Csendes kuckó takarókkal elkerítve a gyerekszoba sarkában vagy az emeletes ágyon most jó szolgálatot tehet. Lehet egy-egy időszak a nap folyamán, amely csendes, nyugodt időszaknak számít. Hiperaktív gyermek íróasztalán otthonról való tanuláskor még kevesebb legyen az elterelő tárgy, apróság.
  • Az élmények leképezésére, feldolgozására használjuk a rajz, a gyurma, a mese, a beszélgetés, a zene eszközeit.
Pszichológiai gyermekterápiák
  • Pszichológiai gyermekterápiák online- útmutató szülők számára
    Készítette: Filep Hajnalka klinikai szakpszichológus

    2020.04.20.
    Vannak olyan, már folyamatban levő, pszichológus által vezetett egyéni gyermekterápiák,
    melyek online folytatódnak a járványveszély idején. Ebben a megváltozott, nagy
    kihívásokkal, stresszel, akár szorongással vagy elszigetelődéssel teli időszakban a
    foglalkozások folytatása az online térben nagy biztonságot, „lelki köldökzsinórt” jelenthet a
    gyerekek és családjuk számára, valamint az újonnan felmerült problémák kezelési
    lehetőségét. Nem szakad meg a kapcsolat a terapeutával, folytatódhat a közös munka, a
    folyamatosság biztosított. Az így végzett terápia keretei, technikái viszont több pontban
    eltérnek a már megszokottaktól. Ezek megismerése, és a szakemberrel való megbeszélés után
    tudjuk mérlegelni, számunkra – a gyermek, valamint a szülők számára- vállalható-e ez a
    folyamat, vagy várunk-e a személyes találkozás lehetőségére.

    • Legelőször megtörténik a terápiás keretek újraalkotása, az új szerződéskötés. Ennek
      felülvizsgálatára a későbbiekben is szükség lehet.
    • Fontos a foglalkozások nyugodt kereteinek megteremtése, ahol a gyermek online
      kapcsolatba kerülhet a pszichológus szakemberrel. Olyan szobára, sarokra lesz szükség, ahol
      a gyermek egyedül tud lenni. A lakásunkba is „beengedjük” kameránkkal a szakembert, ez is
      döntést igényel részünkről. Amennyiben megtörténik, plusz elemeket hozva előre is viszi a
      terápiát. Ha szükség lesz rá, a későbbiekben is bevethető lesz ez a kipróbált online
      kapcsolódási mód.
    • Meg fog történni a keretek egyeztetése, ide tartozik például, hogy mit lehet csinálni az
      online foglalkozás során. Általában lehet a gyermeknek kamerával mozogni, felállni, de
      ajánlatos pl. az étkezést mellőzni.
    • Változhat a terápia módszertana. Az óvodás- és kisiskoláskorú gyerek esetében a szülő
      részéről is nagyobb aktivitást igényelnek az előkészületek. Lehet, hogy a terapeuta ceruzák,
      íróeszközök, papír, kedves tárgyak, játékok előkészítését kéri. Csak arra épít, amit otthon
      megtalálható. Ezt az igényt most előre jelzi, és azt is, ha valaminek az elkészítését az óra előtt
      javasolja.
    • Nagyok az életkori különbségek. Az óvodások igénylik a szülő segítségét, de a kisiskolás
      korosztályt már nem kell támogatni, elég távolabb jelen lenni. A kamaszok esetében általában
      könnyen megy az átállás, és a digitális világ eszközeinek használata sem jelent számukra
      nehézséget.
    • Fogadjuk el az átmenet nehézségeit, legyünk kitartóak. Nem jó, ha újabb feladatként,
      teherként nehezedik ránk ez a folyamat, ha ezt érezzük, jelezzük ezt a terapeutának.
    • Tegyük fel kérdéseinket. Erre vagy az óra végén, vagy az online szülőkonzultáció során lesz
      lehetőségünk, ami a továbbiakban is a gyerekterápiák szerves része.
    • Technikai feltételek: internetkapcsolatra, laptopra, asztali számítógépre vagy mobiltelefonra
      lesz szükségünk. A használt programok leggyakrabban a Zoom, a Skype vagy a Google
      Hangouts

Elérhetőség

Fontosnak tartom, hogy a hozzám fordulók nyitott, elfogadó légkörben bontakozhassanak ki, tudjanak foglalkozni elakadásaikkal.

  • Budapesten a XIII., kerületben tudom Önt fogadni.
  • Jelenleg online formában nem dolgozok.
  • Felnőttekkel, kamaszokkal, gyerekekkel egyaránt foglalkozok.

A foglalkozásaimon való részvételhez bejelentkezés szükséges e-mailben vagy telefonon. Terápiás foglalkozás közben nincs lehetőségem felvenni a telefonhívást, de amint lehetséges, visszahívom.

Megközelítés:
Az Árpád-híd pesti hídfőnél, a Göncz Árpád városközpont metrómegállótól öt perc sétára, a Volánbusz pályaudvar és az Agora irodaház mellett.
Parkolás általában könnyen megoldható a ház mögötti parkolóban vagy a Párkány utca felől. Tömegközlekedéssel: M3-as metró, 1-es villamos Göncz Árpád városközpont megálló, 79-es troli Párkány utca megálló.

Frekventált idősáv: Hétköznapokon 16 óra és az ennél későbbi időpontok. Amennyiben korábbi időpontot is meg tud oldani, általában jóval hamarabb meg tud kezdődni a terápia. A terápiás órára a legjobb pontosan érkezni.

Mobil

(20)-410-1008

Email

neteger@gmail.com

Cím

1138 Budapest,
Esztergomi u. 52/a

Rendelési idő

Felnőttek:
kedd, szerda, csütörtök : 14 – 20 óra

Gyerekek
hétfő: 11:30 – 19 óra